Hogyan adjuk el magunkat, mint pályakezdő diplomások?


Mint az ismeretes, évek óta túlképzés van diplomásokból. Mégis tartja magát az a nézet, miszerint a diploma érték, és megszerzése igenis növelheti esélyeinket a munkaerőpiacra kilépve. Épp ezért egyre többen törekszünk annak a bizonyos oklevélnek a megszerzésére. Mindenképp érdemes elgondolkodnunk azon, hogyan is tehetjük értékessé, vonzóvá magunkat az így kialakult versenyhelyzetben.

Az egyetem után – „Tudás vs. tapasztalat”

Előbb-utóbb elérkezik a pillanat, mikor is ünnepélyes ceremónia keretén belül kezünkbe vehetjük a diplománkat. Ettől kezdve azonban már csak rajtunk múlik, hogyan alakul a továbbiakban a sorsunk.Sokan arra hivatkoznak ilyenkor, hogy szakmai tapasztalat hiányában esnek el bizonyos állásoktól, s így nem kapnak lehetőséget arra, hogy gyakorlatot szerezzenek. Az persze más kérdés, hogy szakmai gyakorlatot már a képzés ideje alatt is módunkban áll szerezni, akár önerőből, különböző gyakornoki programok keretén belül. Bár ezek többsége nem kecsegtet kiemelkedő anyagi haszonnal, hosszú távon mindenképpen kifizetődő befektetésként könyvelhetők el.

Túl a tapasztalat kérdésén, számos olyan más aspektusból közelíthető meg egy pályakezdő diplomás, melyek alapján összehasonlítva őt egy már a szakmában kipróbált személlyel, végül felé billentheti annak a bizonyos mérlegnek a nyelvét. Most tekintsük át, a gyakorlati tapasztalat hiányával szemben milyen előnyöket sorakoztathat fel egy diplomás pályakezdő érvként maga mellett.

Lendületesség

Az egyetem vagy főiskola falai közül most kikerült fiatal telve van lendülettel és tettrekészséggel. Semmi másra nem vágyik jobban, minthogy végre kipróbálhassa magát a gyakorlatban. Igyekvése ilyen módon növelheti munkavégzésének hatékonyságát, valamint terhelhetőségét.

Új szakmai ismeretek

A frissen végzett diplomás nagy előnye, hogy szakmájában naprakész információkkal rendelkezik. Tisztában van a legújabb technikai, technológiai újításokkal, a legfrissebb szakmai elméletekkel, kutatási eredményekkel. Ezen ismereteket pedig képes hasznosítani a mindennapi munkavégzés során.

Kreativitás

Az iskolapadból éppen kikerült szakember további jellemzője az a fajta konvencióktól mentes gondolkodásmód, az a bizonyos szemléletbeli szabadság, mely mentén új, friss ötletek születhetnek. Elképzelései, gondolatai még nincsenek határok közé szorítva, véleményét még nem uralják azok a bizonyos szabályok, melyek a munkavégzés során vélhetően kialakulnak majd.

Plaszticitás

Az a fiatal, aki most készül a szakmája gyakorlati megismerésére, még nagyon fogékony az új ismeretekre. Épp ezért szemlélete nagyban formálható, alakítható. Ez a fajta plaszticitás teszi alkalmassá arra, hogy a szakmájának szinte bármely területén helytálljon.

Mobilitás

A pályakezdők – életkorukból, családi állapotukból fakadóan – még nagyobb mobilitást tanúsítanak a munkavégzés helyét illetően. Többségük a tanulmányait is egy a lakhelyétől távoli városban végezte, így aztán a hajlandóság arra, hogy esetlegesen a korábbitól eltérő környezetben folytassák életüket, már adott.

Idegen nyelv

Manapság nem ritka, hogy a fiatalok már hallgatói jogviszonyuk kezdetekor rendelkeznek a majdani diplomázás feltételeként megjelölt nyelvvizsgákkal. Legkésőbb azonban a képzésük befejezte előtt tanúbizonyságot kell tenniük az idegen nyelvekre vonatkozó ismereteikről. A pályakezdő diplomások tehát – kilépve a munkaerőpiacra – már minimum két idegen nyelv ismeretével bírnak.

Szakmai alázat

Fontos megemlíteni azt, hogy a pályakezdők roppant hálásak azért, ha lehetőséget biztosítanak a számukra, hogy bizonyíthassanak. Ilyenkor nem csupán a szakmájuk iránt mutatnak alázatot, de az adott cég, illetve vezetőség irányában is nagyfokú lojalitás, valamint megfelelni vágyás jellemezheti őket.

 

A fentiekkel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy bár mindezek pályakezdőként valahol mindannyiunkban ott vannak, a mi feladatunk ezek tudatosítása a munkaerőpiac másik szereplőjében, nevezetesen a munkáltatóban. Közös érdekünk, hogy a munkáltatók felismerjék a pályakezdőkben rejlő lehetőségeket, az azonban, hogy választásuk személy szerint ránk essen, már önös érdek, s ebben az esetben egyben a cél is.

A munkaerőpiacon – „Az önmenedzselés tudománya”

Bár számos tanáccsal, információval látják el a munkaerőpiacra kilépő pályakezdőket, mégsem lehet semmi kijózanítóbb, mint az első kudarcélmény az álláskeresés során, mikor is egy visszautasítás formájában bebizonyosodik, az útmutatás önmagában talán mégsem elég. Hogyan juthatunk el az önéletrajzmintától egy sikeres állásinterjúig? Mi szükséges ahhoz, hogy képesek legyünk „eladni” önmagunkat?

Önéletrajz – az első lépés

Először is nyílván egy jól szerkesztett, áttekinthető, pontosan megfogalmazott önéletrajzra van szükségünk. Egy ügyesen megírt önéletrajz könnyebben hozzásegíthet bennünket az állásinterjúra való bejutáshoz, melynek során már több lehetőségünk van meggyőzni az adott döntéshozót arról, hogy mi lennénk a legalkalmasabbak a kérdéses pozíció betöltésére.

Igyekezzünk tehát minél hatásosabban összeállítani ezt az első hírnökét képességeinknek, szakmaiságunknak!

Ne essünk abba a hibába, hogy egy „neutralizált” példányt megalkotva minden létező álláshirdetésre elküldjük a pályázatunkat! Ez esetben legalább arra vegyük a fáradságot, hogy egyenként továbbítjuk az önéletrajzunkat, s nem egyidejűleg több címzettet megjelölve egyetlen kattintással „szórjuk” azt.

Ugyanígy sorsdöntő tényező lehet egy fotó is! Egyre több álláshirdetésben kérnek ugyanis fényképes önéletrajzot. Ne rontsuk saját esélyeinket azzal, hogy egy rosszul megválasztott képet, esetleg egy oda nem illő fotót csatolunk a fájlhoz! Célszerű egy egyszerű igazolványképet, avagy egy hivatalosabb, portré jellegű képet mellékelni magunkról. Ne feledjük, hogy ezt nem a barátainknak, ismerőseinknek, hanem a – lehetőség szerinti – leendő munkáltatónknak küldjük!

Állásinterjú – a második lépés

Azt, hogy az előbbi feltételeknek sikeresen megfeleltünk egy telefonhívás, valamint egy időpont-egyeztetés jelzi majd a számunkra. Az igazság azonban az, hogy az állásinterjú csupán a következő megálló azon a bizonyos álláshoz vezető úton. Az „önmenedzselés” mindenesetre ekkor jut valóban hangsúlyos szerephez. Lássuk, melyek a legfontosabb tényezők annak során, hogy önmagunkat – mint diplomás pályakezdőt - vonzó színben tüntessük fel!

Önismeret

Mindenekelőtt megfelelő önismerettel kell bírnunk. Tisztában kell lennünk saját személyiségünk jellemzőivel, önnön képességeink határaival. Sok kudarctól megkímélhetjük magunkat, ha eleve csak olyan állásokat pályázunk meg, melyeket alapvetően testhezállónak érzünk.

Önbizalom

Az álláskeresés során egyfajta egészséges önbizalom megléte alapvető feltétel. Gondoljunk csak bele! Ha mi sem bízunk, hiszünk önmagunkban, hogyan várhatjuk el másoktól – akár a potenciális munkaadónktól – hogy megtegye helyettünk?! Mosolyogjunk tehát, mutatkozzunk nyitottnak, sugározzunk pozitivitást, igyekezzünk elnyerni a szemben ülő partner személyes szimpátiáját!

Határozottság

A határozottság akár már egy kézfogás során tetten érhető. Mindig törekedjünk arra, hogy az adott szituációnak megfelelő módon viselkedjünk, beszéljünk egy állásinterjún. Fellépésünk legyen erőt sugárzó, ugyanakkor kontroll alatt tartott. Érződjön rajtunk, hogy tudjuk, mit akarunk, de semmiképp se tűnjünk fellengzősnek!

Szakmai felkészültség

Egy találkozó során a személyes benyomás megszerzésén túl az interjút vezető személyt leginkább a jelölt szakmai képzettsége, ismeretei érdeklik, hiszen ez dönti el, hogy végső soron alkalmas lehet-e egyáltalán az adott pozíció betöltésére, vagy sem. Épp ezért készüljünk fel arra, hogy röviden be tudjuk mutatni azt, ami az önéletrajzunkban szerepel szakmai vonalon! Nem mindenki számára egyértelmű az, amit papírra vetettünk.

Jólinformáltság

Bárhová is menjünk állásinterjúra, tegyünk meg minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy a lehető legalaposabban „felkészüljünk” az adott cégből. A legnagyobb segítségünkre e tekintetben talán az internet lehet, de a különböző szaklapok, időszakos karrierkiadványok is bővelkedhetnek hasonló információkban.

Objektivitás

Legyenek reális, objektív ismereteink saját magunkról, képességeinkről, lehetőségeinkről, s csakis ezek fényében fogalmazzuk meg elvárásainkat. Pályakezdő diplomásként meglehet, nem célunk egy asszisztensi pozíció elnyerése, de talán ez az a bizonyos legalsó fok a szamárlétrán, amin viszont elindulhatunk felfelé.

Világos fogalmazás

A megfelelő verbális kifejezőképesség elengedhetetlen. Ez az egyik legfontosabb eszköz a kezünkben, amikor egy állásinterjún megpróbáljuk „eladni” magunkat! Nagyon fontos tehát, hogy világosan, érthetően fogalmazzunk és összeszedetten fejezzük ki magunkat. Már otthon gondoljuk át, mit válaszolnánk bizonyos – akár visszatérő jellegű – kérdésekre, hogy azok az interjún már semmiképp se érjenek váratlanul minket!

Testbeszéd

A testbeszédünk, a gesztusnyelvünk, a mimikánk, a testtartásunk s valamennyi eleme kommunikációnk nonverbális csatornájának legalább annyi információt hordoz rólunk, mint az, amiről épp beszélünk. Fontos, hogy az, amit mondunk, illetve amit a testünkön keresztül kommunikálunk a másik felé, összhangban legyenek. Ha arról beszélünk, milyen jól viseljük a váratlan helyzeteket, ellenben az interjúztató nekünk szegezett személyes kérdését követően idegesen tördelni kezdjük az ujjainkat, nem tűnünk majd hitelesnek.

Öltözet

Az ápoltság és jólöltözöttség alapvető követelmények egy állásinterjú során. Míg előbbi kapcsán nincs pardon, addig utóbbi erősen függhet a kérdéses pozíciótól, illetve az egyén stílusától. Általánosságban mégis elmondhatjuk, hogy célszerű törekedni az eleganciára, valamint a harmóniára. A túlöltözöttség még mindig megbocsáthatóbb, mint az alulöltözöttség, de azért önmagunkból sem szabad kifordulni, hisz végső soron jól kell éreznünk magunkat abban, amit viselünk.

Időzítés

Legyünk pontosak! Előbb érkezni sem túl szerencsés, de a késés megbocsáthatatlan! Ha valami miatt mégis akadályoztatva vagyunk, mindenképpen jelezzük – telefonáljunk. Ez alapvető információkat hordozhat az állásinterjúhoz, az interjúztató személyéhez, a munkavállaláshoz való hozzáállásunkról. Szerencsére ma már számos fórum és állásbörze kínál lehetőséget arra, hogy tájékozódjunk az aktuális munkaerő-piaci helyzetről, valamint megismerjük azon cégeket, akik szívesen várják a pályakezdő diplomásokat is.

Arról nem is beszélve, hogy egy-egy hasonló rendezvényen lehetőség van arra, hogy próbainterjúkon vegyünk részt, vagy segítséget kérjünk különböző tanácsadásokon. Éljünk ezen lehetőségekkel, s ami talán a legfontosabb annak során, hogy bizonyítsuk létjogosultságunkat pályakezdő diplomásként a munkaerőpiacon: mindig legyünk határozottak, valamint a kitartóak. Történjék bármi, soha ne adjuk fel, mert abban a pillanatban, hogy már mi sem bízunk magunkban, képtelenek leszünk meggyőzően érvelni önmagunk mellett!

 

Vépy Viktória, pszichológus (Dragwitt HR Tanácsadó Kft.)

Forrás: HVG Karrier Plusz 2008

Keresés

Jooble

diákmunka állás Debrecen, diákmunka munka Debrecen, Jooble
 
jooble

Kövess minket Facebookon